A filmekben, a reklámokban a várandósság, a szülés és a babával töltött első hónapok egy nagy rózsaszín buborékként jelennek meg, mosolygós, szépre sminkelt anyukákkal. Ott miden perc csupa öröm, nem léteznek álmatlan éjszakák, átzokogott nappalok, elnyűtt melegítőnadrágok, tanácstalanság, kétségbeesés, folyton ébren lévő és ordító kisdedek. És általában nem létezik szülés utáni depresszió sem. Persze, hiszen minden tökéletes. A valóságban azonban nem így van, ugyanis az édesanyák 10-15 százalékát bizony érinti ez a probléma. Benes Andrea pszichológussal a problémáról és a felismerés fontosságáról beszélgettünk.
– Egyre többször találkozni a szülés utáni depresszióval. Valóban létezik vagy csupán egy modernkori „hisztériáról” van szó?
– Igen, ez egy létező probléma. Nem választják külön, ugyanúgy depressziónak diagnosztizálják, mint más esetekben, hiszen ugyanazokat az alaptüneteket hordozza. De úgy fogható fel, mint a depresszió egy speciális altípusa, mert a tünetek egy része a szüléshez vagy a gyermekgondozáshoz köthetők. Ma gyakrabban fordul elő szülés utáni depresszió, mint évtizedekkel ezelőtt, ennek az egyik oka, hogy igencsak megváltoztak a körülmények. Régebben például több generáció élt együtt, emiatt a szülés és a gyermekgondozás természetes része volt a családi életnek és több segítséget is kaptak az édesanyák, nem szembesültek ellentmondásos információkkal és nem sugallt irreális elvárásokat a média sem. Ma sokan úgy érzik, hogy muszáj jó anyának lenniük, ám fogalmuk sincs, hogy milyen kritériumoknak kellene ehhez megfelelniük, mert a lista hosszú és ellentmondásos. Emiatt megjelenik a teljesítménykényszer is, de minden elvárásnak nem lehet és nem is kell megfelelni. Korábban a szülésnek és a gyermekgondozásnak megvolt a természetes menete, ezáltal kellő tapasztalatot szerezhetek a nők az idősebb generáció tagjaitól. Automatikusan elleshették például, hogyan kell szoptatni. Napjainkban ezt is nagy figyelem övezi, és a táplálás sikertelensége komoly szorongást okozhat az anyáknak és frusztrációt a babának. Az ilyen és ehhez hasonló tényezők mind növelik a depresszív hangulat kialakulásának esélyét.
– Észreveszi-e magán az anyuka, hogy gond van vagy inkább a környezetének tűnik fel? Mik a figyelmeztető jelek?
– Legtöbb esetben a környezet észleli, hogy valami megváltozott és nem az érintett édesanya, akinek minden percét leköti a kisded. Két nagyon fontos tünet lép fel a depresszió esetében: az egyik a letargikus, depresszív hangulat, a másik az érdeklődés vagy öröm hiánya. A szülés utáni intenzív hormonváltozások és az újfajta helyzetekben való helytállás miatt természetesen mindenkinek lehetnek nehezebb napjai (pl. az anya fáradt, kimerült az éjszakai ébredésektől stb.), tehát a hangulat visszaesése természetes velejárója lehet az eseményeknek, de ettől még nem lesz depressziós. Viszont ha a két fő tünet közül valamelyik legalább két héten keresztül tartósan előfordul és ez akadályozza az édesanyát a mindennapi feladatok ellátásában, akkor mindenképp figyelmet érdemel a dolog, mert valószínűleg már nem csak egy átmeneti problémáról van szó. A két fő tünet velejárójaként további járulékos tünetekre érdemes odafigyelni: a nap nagy részében levert hangulat, apátia, üresség vagy szomorúság érzése; a testsúly hirtelen változása különösebb ok nélkül; az alvás és az étvágy megváltozása; állandó nyugtalanság, aggodalom; energiahiány, lelassultság, állandó fáradtságérzet; bűntudat, önvád megjelenése; mentális funkciók változása (pl. memóriaproblémák); bizonytalanság, döntésképtelenség; súlyos esetben halálfélelem vagy szuicid gondolatok.
Ha az említett fő tünetek, a letargikus/depresszív hangulat és az öröm/érdeklődés hiánya mellett fent a felsorolt járulékos tünetekből több is előfordul és súlyos formában jelentkezik, akkor mindenképp érdemes szakemberhez fordulni!
Előfordulnak extrém esetek is, amikor a szülés utáni depresszió mellé agresszió társul, de ilyen esetekben valamilyen más mentális zavar is jelen van. Olyan eset viszont előfordulhat súlyos depressziónál is, hogy a kismama annyira fásult és erőtlen, hogy nem képes ellátni a babát. A depressziónál, mint ahogy sok más mentális betegségnél is, fontos a mértéke, súlyossága, ami egy skálán mozog, és fontos hogy társul-e hozzá egyéb probléma.
– Hogyan segíthetünk szülés utáni depresszió esetén, miként lehet legyőzni ezt az állapotot?
– Ha a megelőzésről beszélünk, akkor sokat segíthet, ha az anya számára rendelkezésre állnak hiteles információforrások (pl. orvos/védőnő akitől kérdezhet) és még jobb, ha tapasztalt édesanyáktól tud tájékozódni. Érdemes megszervezni, hogy a kismamának legyen segítsége a szülést követően, ne legyen annyira túlterhelt és ne érezze magát egyedül a feladatokkal. Jó, ha időnként lehetősége van kicsit fellélegezni és magára is szánhat időt, méghozzá bűntudat nélkül! Fontos az érzelmi biztonság és a pozitív megerősítés is a környezet részéről, amit elsősorban a párkapcsolat biztosít.
Ha felmerül a depresszió gyanúja vagy úgy tűnik a család tehetetlen, tanácstalan egy-egy problémával szemben, akkor mindenképpen érdemes szakemberrel (pl. pszichológussal) konzultálni. Szakember tudja megállapítani, hogy valóban depresszióról van-e szó és ha igen az milyen mértékű és milyen kezelést igényel. A kezelés személyenként eltérő lehet, súlyosabb esetekben felmerülhet a gyógyszeres kezelés lehetősége is, de a terápiás foglalkozások (akár egyéni akár csoportos) minden esetben ajánlott. Emellett a depressziós állapot enyhítésében segíthet a testmozgás, ha az anya közösségbe jár, ahol találkozhat más szülőkkel, akikkel megbeszélheti problémáját és akár tanácsot is kérhet. Külön kiemelném még a téma kapcsán, hogy a gyermek mellett mennyire fontos a párkapcsolatra is figyelmet fordítani, hiszen ez az alapja a kiegyensúlyozott gyermeknevelésnek. Ne felejtsük el, hogy a gyermek születése után is van egy társunk! És az édesanyának is fontos, hogy ne csak anyaként, hanem nőként nézzenek rá, a kismamának legyen lehetősége kiemelkedni az anyaszerepből.
– A baba világra jövetele után meddig alakulhat ki a betegség?
– A szülés utáni depresszió leggyakrabban a baba születése utáni első évben üti fel a fejét, hiszen sok szempontból ez a legnehezebb időszak. Ezután már kialakul a rutin, az anyuka hozzászokik és alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Amennyiben valaki több gyermeket vállal, és az első után előfordult a probléma, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a következő babánál is meg fog jelenni. Ez nagymértékben függ attól, hogy van-e genetikai hajlam, mert azoknál az édesanyáknál, ahol előfordult már korábban depresszió, vagy van a családban érintett személy, nagyobb valószínűséggel fog megjelenni a szülés utáni depresszió az első és a későbbi gyermekeknél is. Ha a szülés utáni depresszió inkább a körülményekből fakadt (pl. az anyát trauma érte ebben az időszakban, vagy úgy érzi nem boldogul az új kihívásokkal), akkor a későbbi gyermekek érkezénél kevésbé valószínű a depresszió újbóli megjelenése. Tehát ha valakinél biológiai okokra és nem szituatív tényezőkre vezethető vissza a depresszió, ott nagyobb az esély, hogy újra szembe kell néznie ezzel a problémával.
– Mennyire hat ki a babára, ha az édesanyja szülés utáni depresszióval küzd?
– Az első életévben rendkívül szoros a kapcsolat anya és gyermek közt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a kicsi nagyon érzékeny az édesanya hangulatváltozásaira, érzelmi ingadozására. Léteznek arra vonatkozó kutatások, miszerint mindez negatív hatással van a kötődésre és a gyermek – főleg mentális – fejlődésére, a gondolkodásra, a logikai funkciókra, de akár a mozgás- és beszédfejlődésre is kihathat. Emiatt a későbbi tanulási zavaroknak is előzményei lehetnek az anya hangulatproblémái.
Ahogy már említettem, a hajlam is öröklődik, egy depresszióra hajlamos édesanya gyermeke veszélyeztetettebb lesz, de tanulás útján is elsajátíthatja az instabil érzelmi állapotot, amiben születése óta létezik. Egy ilyen érzelmileg instabil környezet a gyermek számára bizonytalan és kiszámíthatatlan lesz, például nem értheti, hogy miért csattan fel az édesanyja olyasvalamiért, amit máskor megenged. A következetesség hiány pedig a gyermekben is bizonytalanságot és instabilitást szül.
– Sokan akkor is hajalmosak befordulni és stresszelni, amikor a gyermek bölcsödébe, óvodába kerül és vissza kell állni a munkába, hiszen újra minden megváltozik. Beszélhetünk GYES utáni depresszióról is?
– Nagyon változó, hogy mennyi időt töltenek az édesanyák otthon újszülött gyermekükkel és mikor térnek vissza a munkahelyükre. Mint ahogy az is nagyon eltérő, hogy ki hogyan éli meg, hogyan érzi magát az egyes helyzetekben. A „GYES utáni depresszió” ebben a formában nem létezik, az azonban lehetséges, hogy az anyuka ismét nagy változásként, új helyzetként éli meg, amikor visszatér dolgozni és emiatt egyre több időt kénytelen külön tölteni gyermekétől. Ez a helyzet bizony krízishelyzetté válhat egy anya számára, amely stresszel jár. Attól függően, hogy mennyire sikerül ezzel a helyzettel megküzdeni és helyén kezelni, aszerint hatással lehet az anya hangulatára is, de inkább a szorongás jellemző, ami egy rövid ideig szintén lehet természetes része az alkalmazkodási folyamatnak. Itt is fontos szempont, hogy a megváltozott hangulat vagy a szorongás milyen mértékű és befolyásolja-e a mindennapi teendők ellátását. Amennyiben igen, akkor mindenképp ajánlott szakemberhez fordulni.
Az interjú a Babamagazin 2015. szeptemberi számában jelent meg.