Az Egyesült Államok legtöbb tagállamában 2011 szeptemberére teljesen megszűnt az írásoktatás. A mostani kisiskolások már csak gépírást fognak tanulni harmadik osztályos koruktól. A modern, digitális világ komoly követelményeket támaszt az oktatási intézményekkel szemben, de vajon tényleg indokolt, hogy az iskolákban a kézírás helyett ezentúl már csak gépírást oktassanak? A kézírás valóban csak egy elavult, kőkorszaki módszer, vagy több annál? A pro és kontra érvek mind a szakmai, mind a laikus közönséget élesen megosztják.
A modern világ és a digitális forradalom meglepő hozadéka volt 2009-ben Anne Trubek újságíró kijelentése, aki úgy vélte, hogy meg kellene szüntetni a kézírás oktatását és helyette billentyűzeten való gépelést kellene tanítani az iskolákban. A kezdetben nagy port kavaró kezdeményezés azonban hamar valósággá vált: az Egyesült Államok 50 tagállamából 2011-re 44 állam módosította az általános iskolák alsó tagozatának tantervét és kivette belőle az írásórákat. Az iskolába frissen beíratott kisiskolások már csak kizárólag tízujjas gépelést fognak tanulni harmadik osztályos koruktól. Az indianai diákok pedig egyetlen vizsgájukat sem tehetik le kézírással és a házi feladataikat is csak digitális formában készíthetik el. Európában még nincs kilátásban hasonló kezdeményezés, de a modern technika itt is érezhetően egyre nagyobb teret hódít az oktatás területén is. A britek például rövid időn belül minden középiskolában a digitális számonkérésre és az elektronikus érettségire való átállást tűzték ki célul.
Az írásoktatás megszüntetésének szép számmal akadnak támogatói és ellenzői is, és a vita nem csak a szakembereket osztja meg élesen, hanem a laikus közönséget és magukat a diákokat is. Az amerikai oktatáspolitikusok legfőbb érve az, hogy a számítógépek elterjedése néhány éven belül úgyis kiszorítja az írott betűk használatát, az oktatásnak pedig lépést kell tartania a fejlődő világgal és erre kell felkészítenie az új generációt. Továbbá úgy vélik, hogy a gépírást sokkal könnyebben és gyorsabban sajátítják el a gyerekek, és a számítógépek segítségével gördülékenyebben, állandó megszakítás nélkül fejezhetik ki gondolataikat. Ezzel szemben a kezdeményezés ellenzői egy egyéniségvesztett, a személyes érintkezést és kommunikációt nem ismerő és a saját nevüket aláírni sem tudó egyénekből álló társadalomtól rettegnek. Az írásszakértők egyéniségünk, hangulatunk és érzelmeink lenyomataként tartják számon a kézírást és hasonlóképpen vélekedik a pszichológusok egy csoportja is, akik az egyéni kézírás megszüntetésével a személyiségünk egy darabjának elvesztésétől tartanak.
Az írásoktatás megszüntetésének valósággá válása mind az amerikai mind az európai kutatókat fokozott munkára sarkallta, hogy bebizonyítsák: a kézzel való írás több, mint egy elavult módszer és sokkal fontosabb, mint gondolnánk. Ma már bizonyított tény, hogy a kézzel írás jelentős hatással van az agyi folyamatokra és nemcsak fokozza az agyi aktivitást, hanem a tanulási pályák kialakulására is hat, illetve olyan finommotoros képességeket is fejleszt, amelyre a gépírás nem képes.
Az Indianai Egyetem elkötelezett agykutatója, Karin Herman James több kutatással is alátámasztotta a kézírás fontosságát. Egyik kísérletében 5 éves gyerekeknek tanítottak betűket vizuális bemutatással, kiejtéssel és rajzolással, majd ezt követően a betűk felismerését mérték fel náluk. A betűk azonosítása az olvasás elsajátításának elsőszámú meghatározója, amit legeredményesebben a betűk lerajzolása segített elő. Tehát a kézzel írás szorosan összefügg az olvasás elsajátításával és jelentősen elő is segíti azt.
Aki hagyományos módon, kézzel ír, az többet gondolkodik és változatosabban fejezi ki magát. Virginia Berninger, a Washington Egyetem professzorának kutatása alapján a kézzel írás bizonyítottan fejleszti a nyelvi készségeket. Kísérletében, akik tollal írták a fogalmazást, azok sokkal gyorsabban és kerekebb mondatokban fejezték ki gondolataikat, mint akik billentyűzetet használtak. Valamint az is bebizonyosodott, hogy a betűk formálása sokkal összetettebb gondolkodásra készteti az agyat, mint a billentyűk lenyomása.
Katya Feder az Ottawai Egyetem adjunktusa a kézírás memóriafejlesztő hatása mellett érvel: ha valamit meg szeretnénk jegyezni, akkor sokkal könnyebb dolgunk van, ha kézzel írjuk le, mint ha csak memorizálni próbáljuk. Ráadásul egy készség, mint például a kézírás, elsajátítása erősíti az önbizalmat, ami kisiskolás korban az személyiségfejlődés és az iskolai előmenetel szempontjából sem elhanyagolandó.
„Valami elvész, amikor a könyv helyett monitort, a toll helyett pedig billentyűzetet használunk” – véli Anne Mangen a norvég Stavanger Egyetem docense. Vizsgálatai alapján az írás egy olyan szenzoros tapasztalat, amely több különböző agyterületet aktivál. A kézírás során a finommotoros mozgások különböző üzeneteket küldenek az agynak, a folyamatosan ismétlődő mozdulatsor hatására pedig egyfajta lenyomat keletkezik az agy szenzomotoros területein, így a mozdulatsor egy idő után automatikussá válik. Ezeket a speciális területeket azonban csak a kézírás képes aktiválni a gépírás erre nem alkalmas. Továbbá feltételezhető, hogy a kézírás annál az alapvető oknál fogva is elősegíti a tanulást, hogy több időt vesz igénybe, így a leírt információnak van ideje rögzülni.
Komoly hiba lenne a fent említett kutatások eredményeit figyelmen kívül hagyni, amelyek egyértelműen indokolttá teszik a kézírás gyakorlását kisiskoláskorban. Másrészről viszont az oktatási intézményeknek eleget kell tenniük a modern világ elvárásainak és az újfajta készségek elsajátítását biztosítaniuk kell diákjaik számára. A dilemmára egyfajta megoldást jelenthetnek a jövőben azok a legújabb, még fejlesztés alatt álló eszközök és alkalmazások, amelyek a digitális világot hivatottak ötvözni a kézírással. Az Evernote fejlesztői például olyan iPad alkalmazás kidolgozásán fáradoznak, amely a kézírás és rajzok készítésére specializálódnak. Az ideális megoldás azonban mégis csak a „hagyományos” és a „modern” összehangolása lenne: a kézírás oktatásának megőrzése mellett a digitális tananyag használata és a számonkérések elektronikus változatának bevezetése biztosíthat egy olyan jövőt, ahol mind a kézírás előnyei, mind a modern technika vívmányai érvényesülnek.
Az cikk eredetileg a www.babamappa.hu weboldalon jelent meg, majd a Mindennapi Pszichológia Magazin 2013 augusztusi számában is publikálta:
http:\\www.babamappa.hu/2013/04/18/irni-vagy-nem-irni/