A Cigány Módszertani és Kutató Központ által alapított Ösztöndíj Alap díjátadójára 2015. november 14-én, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszó által rendezett Országos Munkatársi Találkozón került sor a békéscsabai Csaba Parkban. A CIMOK által kiírt felhívásra olyan tehetséges fiatalok jelentkezését vártuk, akik érzékenyek a magyarországi cigányság szociális problémáira.
A CIMOK pályázatán minden tudományterület képviselői részt vehettek, akik a hazai cigányság helyzetére adaptálva vizsgálták/vizsgálják a szociális, ifjúsági, oktatási, a közösségépítési – missziómunka, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása, valamint a foglalkoztatási és helyi gazdaságfejlesztési folyamatokat, lehetőségeket.
A felhívásra 15 db pályamű érkezett, ebből 3 db nem felelt meg a kiírásnak.
A CIMOK Ösztöndíj Alap 2015-ös díjazottai a következők:
(További díjazottak és a teljes cikk itt olvasható: http://www.cimok.hu/node/107)
I. kategória – Tudományos értékű pályaművek
További együttműködésre, kutatói tevékenység támogatására javasoljuk:
3. Benes Andrea: Pedagógusok roma tanulókkal szembeni attitűdjei. Általános iskolai gyakorló pedagógusok roma kisebbséggel szembeni attitűdjeinek és a diszkriminatív viselkedés kapcsolatának vizsgálata az iskolai gyakorlatban.
Előszó
Diplomamunkám alapötletét és a téma iránti fokozott érdeklődésemet egy interkulturális szeminárium ihlette. Az ingyenes képzés részét képezte két bemutató órán való részvétel, ahol egy nyolcadik kerületi általános iskola második osztályának mindennapjaiba nyerhettem bepillantást. Az iskolában mind roma (megj.: dolgozatomban szándékosan kerülöm a „cigány” kifejezés használatát és az azzal egyenértékűnek tekintendő, de semlegesebb „roma” kifejezést használom), mind migráns gyerekek szép számmal megfordultak, de a sajátos nevelési igényű gyerekeket is szívesen fogadták. A bemutató órán első perctől kezdve szembetűnő volt a tanítónő lelkesedése, rendkívül pozitív hozzáállása, elfogadó magatartása és fejlett készsége a különbségek kezelésére. Az osztálynak majdnem a fele valamilyen okból kifolyólag (etnikum, sajátos nevelési igény, testi fogyatékosság stb.) kilógott a sorból, ennek ellenére az osztályközösségben létrejövő munkán ez egyáltalán nem látszódott. A diákok kicsattantak a lelkesedéstől és az óra végére mindenkinek – kinek kisebb, kinek nagyobb segítséggel – de sikerült helyesen megoldania a kiosztott feladatokat. Számomra rendkívül pozitív csalódás volt részt venni ezeken a bemutató órákon és elgondolkodtam, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az oktatás ilyen sikeres legyen egy ilyen „vegyes” osztályban is. Első kérdésként felmerült bennem, hogy vajon az átlagtól eltérő gyerekek iránti attitűdnek milyen szerepe lehet a pedagógusi munkában. Amikor elkezdtem szakirodalom után kutakodni, meglepetten tapasztaltam, hogy a pedagógusok kissebbséghez tartozó gyerekek iránti attitűdjeit igen csekély számú kutatás vizsgálta eddig, főleg hazai terepen. A kutatások nagy része inkább a gyerekek helyzetére, attitűdjeire és az ő szubjektív megélésükre fókuszálnak, a pedagógusokkal végzett kutatások száma ehhez képest elenyésző. Ráadásul a hazai kutatások legfeljebb a pedagógusok kérdőívvel mérhető előítéletességét térképezték csak fel, ennek közvetlen viselkedésbeli megnyilvánulását tudtommal nem vizsgálták még Magyarországon. Külföldi kutatások azonban már próbálkoztak olyan kísérleti helyzetek megteremtésével, ahol a pedagógusok előítéletének közvetlen hatását próbálták feltárni az iskolai gyakorlatban (pl. az értékelés során). Így akadtam rá egy holland kísérleti kutatásra (Ewijk, 2011), amely vizsgálatom alapötletét adta. A kutatás során kísérletet teszek a pedagógusok roma gyerekek iránti rejtett és nyílt attitűdjeinek feltárására és megvizsgáltam ezek hatását az érdemjegyekre és a diákok képességeinek, előmenetelének megítélésére, valamint a romákkal kapcsolatos, személyes élettapasztalatok attitűdre gyakorolt hatását is elemzem.(…)
A nyertes diplomamunka az alábbi linken olvasható teljes terjedelmében: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/ujtudos/pedagogusok_roma_tanulokkal….pdf